MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY
A szövetkezet (cég) neve: Óceán Lakásfenntartó Szövetkezet
A szövetkezet székhelye: 1046 Budapest, Intarzia u. 7. fszt.
A lakásszövetkezet célja, feladatai, általános rendelkezések
A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet.
A lakásszövetkezet célja:
A lakásszövetkezet kezelésében lévő lakóépületek üzemeltetése, karbantartása, felújítása, korszerűsítése
A lakásszövetkezet működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szociális, kulturális és szolgáltatási igénye, mint meghatározó alapelvek figyelembevétele és megvalósítása
A lakásszövetkezet feladatai:
A lakásszövetkezet alapvetően a tulajdonában (kezelésében) álló lakóépület fenntartásával, korszerűsítésével, tagjai és nem tagjai lakhatásával összefüggő épület fenntartási, használatba adási, szövetkezeti önsegélyezéshez kapcsolódó alaptevékenységi, továbbá alaptevékenységéhez illeszkedő vállalkozási feladatokat lát el.
Szövetkezetünk törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el.
7020’03 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7032’03 Ingatlankezelés
1./ Közgyűlése
A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, mely a lakásszövetkezet bármely ügyében dönthet.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása;
b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
c) mindaz, amit a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A közgyűlést – ha a törvény alapján az alapszabály másként nem rendelkezik – az ügyvezető elnök hívja össze. A közgyűlést szükség szerint össze kell hívni.
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az ügyvezető elnök nem fogadja el, illetőleg legkésőbb harminc napon belül a közgyűlést nem hívja össze, a felügyelő bizottság ezt követő tizenöt napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására.
A közgyűlést – annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően – a napirend megjelölésével írásban kell összehívni, és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen ki kell függeszteni.
A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét;
c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent.
Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (a továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
Nem lehet megismételt közgyűlést tartani:
a) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása kérdésében;
b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása kérdésében;
c) ha az alapszabály egyébként így rendelkezik.
A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot.
Ha a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés a minősített többség elrendelésével másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.
A közgyűlésen lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás több tag tulajdonában áll a lakáson belüli ellentétes szavazatokat a feltett kérdés szempontjából nemleges szavazatként kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a jogosultak közül csak egy személy vesz részt a közgyűlésen és ez irányban kétség nem merül fel, akkor őt meghatalmazás hiányában is a szavazati jog gyakorlására feljogosítottnak kell tekinteni.
A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 222-223. §-aiban foglaltak az irányadók. Az azonos lakásokhoz kapcsolódó képviseleti meghatalmazások nem számíthatók bele az előzőekben meghatározott korlátozásba.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
b) a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet;
c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
d) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását,
e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.
A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
Az ügyvezető elnöknek a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell.
Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is.
2./ Küldöttgyűlés
A küldöttgyűlés a lakásszövetkezet közgyűlésének minden kérdésében dönthet kivéve a
- a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása kérdésében;
- a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása kérdésében;
- a küldöttgyűlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezés kérdésében.
A küldöttgyűlés hatáskörébe tartoznak az alábbiak:
- az alapszabály megállapítása, módosítása;
- az ügyvezető elnöknek a megválasztása, felmentése;
- a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;
- a Felügyelő Bizottság javaslata alapján a tisztségviselők, az ügyvezető elnök javaslata alapján a többi munkavállaló díjazásának megállapítása;
- a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;
- a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről és annak feltételeiről szóló határozat meghozatala,
- a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjának megváltoztatása;
- döntés a lakásszövetkezeti érdek-képviseleti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;
- tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről való döntés;
- irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről.
- döntés a lakásszövetkezet belső szervezetének kialakítására, különösen a házkezelési és karbantartási szervezet létesítésének kérdésében.
- a lakásszövetkezet alapjairól, annak mértékéről és felhasználásáról, valamint a gazdálkodással kapcsolatos hitelek, kölcsönök felvételéről való határozathozatal.
- mindaz, amit a törvény vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.
A küldöttgyűlés létszáma és a küldöttek megválasztása:
Szövetkezetünkben a küldötteket az ún. tagértekezletek választják legfeljebb 5 évi időtartamra, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
A küldötteknek a létszámát úgy kell megállapítani, hogy a taglétszámhoz viszonyított aránya legalább 10%-ot elérjen, de nem lehet kevesebb, mint 30 fő.
Szövetkezetünkben a küldöttek száma jelenleg 52 fő.
A küldött visszahívható és helyére más küldött választható. Küldött csak lakásszövetkezeti tag lehet.
A küldöttek választóiknak rendszeresen kötelesek tájékoztatást adni a küldöttgyűléseken hozott határozatokról és kikérni véleményüket a megtárgyalandó ügyekről.
A küldöttek megválasztása levélszavazás útján is történhet. Levélszavazásnál a jelölt vagy jelöltek nevét a szavazó lapon fel kell tüntetni és megválasztott küldöttnek az tekinthető, aki a tagok szavazatának többségét (aláírását) elnyeri. Ahol nincs jelölt, vagy a választás eredménytelen, ott a tagok kezdeményezésére bármikor pótválasztást lehet tartani. A később megválasztott küldött mandátuma, a többi küldött mandátumával azonos időben szűnik meg.
Összehívás
Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt a küldöttek legalább egyharmada vagy a felügyelő bizottság írásban – az ok megjelölésével – indítványozza.
A küldöttgyűlést az ügyvezető elnök (továbbiakban igazgatóság) hívja össze.
A küldöttgyűlést a napirend közlésével, annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően írásban kell összehívni. A küldöttek legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a küldöttgyűlés napirendjére, s ugyanennyi küldött indítványozhatja, hogy a küldöttgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a küldöttgyűlés döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben.
Határozatképesség és határozathozatal
a./ a küldöttgyűlés a küldöttek legalább felének jelenléte esetén határozatképes,
b./ ha jogszabály, az alapszabály vagy a küldöttgyűlés másként nem rendelkezik, a küldöttgyűlés a határozatokat a jelenlévő küldöttek több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza,
Kivéve:
- az alapszabály módosításához a küldöttgyűlésen részt vevő küldöttek szavazatának kétharmados többsége szükséges,
- a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről és annak feltételeiről szóló döntés meghozatalához a küldöttgyűlésen részt vevő küldöttek szavazatának kétharmados többsége szükséges,
- a tisztviselőket titkos szavazással kell választani,
- titkos szavazás bármely tag kérésére bármely kérdésben elrendelhető, ha ezt a küldöttek több, mint fele megszavazza.
Határozatképtelenség esetén megismételt küldöttgyűlés nem tartható.
A küldöttgyűlésen – tanácskozási joggal – a lakásszövetkezet bármely tagja részt vehet.
c./ A küldöttgyűlés jegyzőkönyve.
A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
f) a küldöttgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott küldöttek nevét;
g) a megjelent küldöttek számát és nevét, illetőleg a küldött által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet;
h) a küldöttgyűlés határozatképességének megállapítását;
i) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását,
j) a küldöttgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
A jegyzőkönyvet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a küldöttgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.
A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
Az ügyvezető elnök köteles a jegyzőkönyv másolatát a küldöttek részére 30 napon belül térítésmentesen megküldeni.
Az ügyvezető elnöknek a küldöttgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a küldöttgyűlés megtartásától számított – írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő – 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is.
3./ Írásbeli szavazás
A tagok, illetve a küldöttek a – a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés összehívása nélkül – írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon is meghozható.
Nem lehet írásban szavazni a Törvény 15. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározott alábbi kérdésekben:
a) az alapszabály megállapítása, módosítása;
b) az ügyvezető elnöknek a megválasztása, felmentése;
c) a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó más személy megbízatása, felmentése;
d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;
f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása;
g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az igazgatóság feladata.
A szövetkezet igazgatósága az írásbeli szavazásra feltett ügyben:
- rövid, de lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez elégséges legfontosabb adatokat tartalmazza,
- szavazólapot kell küldeni, amely a tárgykör megnevezése mellett – előre nyomtatottan vagy gépelten – az ’Igen’, ’Nem’, ’Tartózkodom’ kifejezést tartalmazza.
A szavazólapok átadását bizonylatolni kell.
A tagok, illetve a küldöttek szavazatukat a szavazólap megfelelő szövegének aláhúzásával adják le.
Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult küldöttek több mint fele ’Igen’-nel vagy ’Nem’-mel szavazott, kivéve ha nincs minősített többség előírva.
A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett küldöttek számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni kell az előterjesztett javaslat határozattá válását vagy elvetését.
Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak, illetve küldötteknek legalább 15 napot biztosítani kell.
A szavazatok összegyűjtéséről és megőrzéséről az igazgatóság gondoskodik.
A szavazatok összeszámlálásánál két nem tisztségviselő is részt vesz, akik az összefoglaló jegyzőkönyvet is hitelesítik az igazgatósággal és a meghívott, - felügyelő bizottsággal együtt.
Az írásbeli szavazás eredményét a szövetkezeti épületek lépcsőházi hirdetőtábláján, - a szavazás befejezését követő 15 napon belül – ki kell függeszteni, vagy egyéb módon a tagok tudomására kell hozni.
4./ Részközgyűlés
A közgyűlés részközgyűlés formában is megtartható. Szövetkezetükben a részközgyűlési körzeteket – az építési ütem szerint jelölt – lakóépületenként alakítottuk ki, szövetkezetünk részközgyűlési körzetei a következők:
1. sz. Körzet: 1024 jelű épület
2. sz. Körzet: 1025 jelű épület
3. sz. Körzet: 1026 jelű épület
4.sz. Körzet: 1027 jelű épület
5.sz. Körzet: 1029 jelű épület
6.sz. Körzet: 1030 jelű épület
A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani és a határozatképességet, valamint a szavazatokat – a szövetkezet egészére összesítve – kell megállapítani és összeszámlálni.
Egyebekben a részközgyűlésre is a közgyűlésre megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5./ A szövetkezet helyi önkormányzati egységei
Tagértekezlet
A szövetkezet a tagjainak lépcsőházanként szervezett közösségeit (tagértekezletek) helyi önkormányzati egységnek ismeri el.
Szövetkezetünk tagértekezleten tárgyalja meg a küldöttgyűlés elé terjesztendő ügyeket és – határozatképesség esetén – dönt a saját tagkörzetét érintő ügyekben, állást foglal a házban lévő közös helyiségek hasznosításáról, a házban felmerülő költségek felosztásáról, továbbá megválasztja körzetének küldötteit.
A tagértekezlet határozatképes, ha a tagok fele jelen van. Szavazatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozta.
A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt, ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét.
Szövetkezetünk épületenkénti tagjaiból szerveződő tagértekezletei a következőkről döntenek:
- az épület közös részein műszakilag szükségessé vált felújítási munkák elhatározásáról (megrendelés), pénzügyi fedezetének vállalásáról (az épületben nyilvántartott saját rész kiegészítése, esetleg egyéni hitelfelvétel),
- emeletráépítés, tetőtér-beépítéséhez átalakításához a hozzájárulásról, ennek feltételeiről,
- a közös használatra szolgáló helyiségek hasznosításáról,
- a nem lakás céljára szolgáló, szövetkezeti tulajdonban álló közös helyiségek lakás négyzetméterével arányos díjának felhasználásáról,
- a házban felmerülő költségek felosztásáról,
- a házirend betartásának érvényesítéséről,
- a tagonként (lakásonként) vállalt társadalmi munka szervezéséről,
- a küldöttek személyéről, elmozdításáról.
Tisztségviselők
1./ Ügyvezető elnök
Szövetkezetünk köz-, illetve küldöttgyűlése 5 éves időtartamra, titkos szavazással ügyvezető elnököt választ. Az ügyvezető elnök jelöltek személyére az erre a célra megválasztott jelölőbizottság a pozícióra kiírt pályázat feltételeinek megfelelt jelentkezők közül a köz-, illetve küldöttgyűlésnek tesz javaslatot. A választhatóságnak nem feltétele a szövetkezeti tagság, de több jelölt alkalmassága esetén előnynek számít.
Az ügyvezető elnök megbízatása lejártakor – a pályázaton való sikeres részvételt követően – többször újraválasztható.
Az ügyvezető elnök hatásköre:
- az ügyvezető elnök a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét, jóváhagyja –alapszabályi felhatalmazás alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a számviteli törvény által előírt szabályzatokat, lakásszövetkezeti számviteli politikát, számlarendet, értékelési és leltározási szabályzatot, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott további belső szabályzatokat.,
- kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- a szövetkezet tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításáról gondoskodik, az ezzel kapcsolatos szerződések feltételeit meghatározza és azokat a szövetkezet képviseletében megköti,
- dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe; az adott részközgyűlési körzetet közvetlenül érintő döntésének meghozatala előtt azonban köteles az érintett körzet véleményét kérni,
- a Felügyelő Bizottság elnökét (akadályoztatása esetén tagját) aláírás és kifizetés előtt köteles írásban tájékoztatni a Szövetkezet működtetésével kapcsolatos minden olyan szerződésről, illetve kifizetésről melynek mértéke meghaladja a 200.000 azaz Kettőszázezer forintot. Ez alól kivétel a Szövetkezet működése során keletkező közüzemi díjak számláinak és egyéb, folyamatosan meglevő, a köz-, illetve küldöttgyűlés által már meghatározott, vagy jóváhagyott mértékű kötelezettségek kiegyenlítése.
- évente legalább egyszer köteles részletesen, írásban beszámolni a köz-, illetve küldöttgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a köz-, illetve küldöttgyűlésen hozott határozatok végrehajtásáról, továbbá az ügyvezető elnöki tevékenységéről.
Ugyanezekről negyedévente szóban és írásban tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot is, illetve a végrehajtandó feladatokról folyamatosan konzultál a Felügyelő Bizottság tagjaival,
- irányítja és ellenőrzi a lakásszövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, gondoskodik a lakásszövetkezeti vagyon kezeléséről, hasznosításáról és megóvásáról.
- az ügyvezető elnök a befizetési kötelezettség mértékét, a költségeket érintő hatósági áremelés lakásszövetkezetre eső mértékének arányában a küldöttgyűlés jóváhagyását követően megemelheti. Eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítő tagokkal szemben.
- az ügyvezető elnök a tagnak a lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – írásban köteles választ adni.
- az ügyvezető elnök a tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonosváltozás esetén – a tag kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni.
- felújítási kölcsön felvétele esetén: kidolgozza és a küldöttgyűlés elé terjeszti a kölcsön összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat. A kölcsön fedezetének és visszafizetésének rendjét, a tulajdonosok fizetési kötelezettségének adatait és a Szövetkezet tulajdonát képező ingatlanra, a tartozás lejártáig elidegenítési tilalmat jegyezhet be.
- gondoskodik a lakásszövetkezet Felügyelő bizottsága, külső szakértő és más ellenőrzésre hivatott szerv által megállapított hiányosságok megszűntetéséről,
- tevékenységéért a (küldöttgyűlésnek) felelős.
Az ügyvezető elnöki tisztség visszahívással, lemondással az ügyvezető elnök halálával, illetve a mandátum lejártával szűnik meg.
Ha az ügyvezető elnöknek a megbízatása az öt éves megbízatási időpont előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson ügyvezető elnökké választott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le.
2./ Felügyelő Bizottság
A szövetkezet 3 tagú Felügyelő Bizottságot és a bizottság tagjai közül elnököt választ, amely az ügyvezetés és a szövetkezet működése törvényességének az ellenőrző szerve. A tagok megbízatási ideje legfeljebb 5 év.
A felügyelő bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A lakásszövetkezet a felügyelő bizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet.
A felügyelő bizottság a tagok érdekében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során a felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét.
A felügyelő bizottság:
a) a lakásszövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a lakásszövetkezet irataiba betekinthet;
b) a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet; a tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg;
c) a ügyvezető elnököt felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, illetőleg a közgyűlés (részközgyűlés, küldöttgyűlés) határozataiban foglaltaknak megfelelően járjon el;
d) indítványozhatja az ügyvezető elnök felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
e) összehívja a közgyűlést (küldöttgyűlést), ha az ügyvezető elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
f) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés (küldöttgyűlés) részére a lakásszövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
g) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről;
h) javaslatot tesz a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) a tisztségviselők díjazásának megállapítására;
i) tevékenységéről a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) legalább évente egyszer beszámol.
j) A lakásszövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez.
k) A Felügyelő Bizottság a határozatok végrehajtásáról, a gazdálkodás helyzetéről, a végrehajtott feladatokról negyedévente beszámoltatja az ügyvezető elnököt. A beszámoltatásról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokról és észrevételeiről írásos dokumentumot készít. A Felügyelő Bizottság a fenti témákban folyamatosan konzultál az ügyvezető elnökkel.
Az ügyvezető elnök, illetőleg a közgyűlés (küldöttgyűlés) köteles érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában 30 napon belül határozni, illetőleg állást foglalni. A felügyelő bizottság elnöke – vagy a bizottságnak általa megbízott tagja – a lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz.
Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a Felügyelő bizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.
A felügyelő bizottság feladatkörébe tartozó vizsgálatokhoz a lakásszövetkezet költségére külső szakértőt vehet igénybe.
A felügyelő bizottság belső működésének rendjét, saját ügyrendjében maga állapítja meg. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a lakásszövetkezet alkalmazottja, az ügyvezető elnök, illetőleg ügyvezető igazgató továbbá a jelen alapszabályban megjelölt további tisztségviselők vagy ezek közeli hozzátartozója.
A felügyelő bizottsági tagság visszahívással, lemondással, a lakásszövetkezeti tagság megszűnésével, a mandátum lejártával vagy a tag halálával szűnik meg.
3./ Tisztségviselők
A szövetkezet tisztségviselői: az ügyvezető elnök, valamint a 3 tagú felügyelő bizottság.
A tisztségviselőket a küldöttgyűlés titkos szavazással választja meg.
Tisztségviselők feladatai ellátásához szükséges szakmai követelmények
A lakásszövetkezet tisztségviselőivel szemben választott tisztségükre tekintettel kizáró szakmai követelményrendszert nem támaszt. A tisztségviselők választásakor azonban a jelölőbizottság jelölési munkája során köteles az alábbi szempontokat figyelembe venni és jelölése során azt érvényesíteni:
- Ügyvezető elnök:
Középfokú végzettség,
Társasházkezelői, vagy ingatlankezelői szakvizsga ajánlott
- Felügyelőbizottság elnöke, tagjai:
Legalább középfokú állami iskolai végzettség
Pénzügyi, számviteli ismeretek
Nem lehet tisztségviselő:
a.) aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve, ha e törvény vagy ezen alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges,
b.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett,
c.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtó szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
d.) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél,
e.) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg
f.) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
Összeférhetetlenség
a./ A szövetkezeten belüli összeférhetetlenség
- Közeli hozzátartozók (Ptk. 685 § b.) pont) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, másfelől közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között is.
- A szövetkezet ügyvezető elnöke nem választható meg a felügyelő bizottság és az egyeztető bizottság tagjává.
- A választott tisztségviselők a Szövetkezettel vállalkozási-, vagy munkaviszonyban nem állhatnak.
b./ Külső összeférhetetlenség
Tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezetnek, vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles.
Ezen tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a tisztségviselőt megválasztó szerv köteles tudomásszerzést követő ülésén határozatot hozni a tisztségviselő felmentéséről, vagy tisztségében történő megtartásáról.
4./ A tisztségviselők felelőssége
A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a szövetkezettel munkaviszonyban állnak.
Nem terheli az előzőekben ismertetett felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.
A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.
Megszűnik a tisztségviselő megbízatása:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tisztségviselő halálával;
c) a megválasztó szervhez intézett lemondással;
d) a közgyűlés, vagy a megválasztó szerv általi felmentéssel;
e) a tagsági viszony megszűnésével, abban az esetben ha jelen alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony szükséges.
Megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg, és ezt okirati formájú bizonyítékkal további 15 napon belül az Igazgatóság felé nem igazolja.
A tisztségviselő felmentéséről a közgyűlés (küldöttgyűlés) vagy más szerv titkos szavazással dönt.
A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az ügyvezető elnök írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában.
A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a Bíróság hatáskörébe tartozik.
5./ A szövetkezet képviselete
A szövetkezetet az ügyvetető elnök képviseli. E jogköre harmadik személlyel szemben érvényesen nem korlátozható. Cégjegyzési joga önálló.
Más tag vagy alkalmazott csak az ügyvezető elnök írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
IV fejezet
A lakásszövetkezet határozatainak bírósági felülvizsgálata
A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Ez a jog, érvényesen nem zárható ki.
A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet – a határozat közlésétől számított hatvan napos jogvesztő határidő alatt – a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
A jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet – perindítás előtt – a felügyelő bizottságnak köteles bejelenteni.
V. fejezet
A tagsági viszony
1./ A tagsági viszony keletkezése
A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politika, vagy más vélemény nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.
A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. Tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a szövetkezetnek.
Szövetkezetünknek jogi személy is tagja lehet. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes tagok számát.
A./ A lakásszövetkezetnek tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
a.) aki a lakásszövetkezet épületeiben lakás, garázs, vagy üzlet, műhely tulajdonnal rendelkezik
b./ belépési nyilatkozatban önként kéri tagként való felvételét, és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint
c./ írásbeli nyilatkozatban vállalja, hogy
- jogelődjének (a lakás előző tulajdonosának) közös költség tartozásáért egyetemleges fizetési kötelezettséget vállal,
- a lakásszövetkezettel szemben fizetési és egyéb kötelezettségeit előírás szerint teljesíti.
Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel a fentiekben szabályozott feltételeknek.
B./ A tagfelvételről az ügyvezető elnök dönt. A döntésről a belépni szándékozó személyt értesíteni és a küldöttgyűlést tájékoztatni kell.
C./ Ha a lakás több személy tulajdona (házastársak, örököstársak) mindegyik tulajdonostárs kérheti a szövetkezetbe tagként való felvételét. Ugyanez a szabály érvényesül több lakáshasználatra jogosult esetében is.
D./ A felvételről a tagot a döntéstől számított 30 napon belül írásban kell értesíteni.
A tagsági viszony a felvételi kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.
E./ A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a Bíróság hatáskörébe tartozik.
Lakásfenntartó szövetkezetnél a tulajdonos és a használati jog gyakorlása jogosult személy tagfelvételi kérelme – ha az előzőekben ismertetett felvételnek eleget tesz – nem utasítható el.
F./ A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, - amely – az ellenkező bizonyításig igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.
2./ A tag alapvető jogai
A tag a szövetkezet valamennyi alapvető kérdésében jogosult dönteni. Saját személyében különösen jogosult arra, hogy:
a./ részt vegyen a szövetkezet tevékenységében,
b./ igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit,
a) c./ tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, ha nem küldött tanácskozási joggal a küldöttgyűlésen, ott felszólaljon, indítványt, javaslatot tegyen a lakásszövetkezet működésére, gazdálkodására vonatkozóan,
b) d./ tisztséget viseljen a szövetkezetben (kivéve a jogi személy tag képviselőjét), részt vegyen a lakásszövetkezet tisztségviselőinek jelölésében,
e./ lakásfenntartó szövetkezetnél:
- használhassák az épületeknek a közös használatra szolgáló részeit, felszereléseit, berendezéseit, a szövetkezet belső határozatainak, illetve a házirendnek megfelelően, a többi tagot megillető használati jog sérelme nélkül,
c) - a tisztségviselőktől és vezetőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről – a másolási költség megfizetése mellett – másolatot kérjen. A lakásszövetkezet tagságát érintő ügyekben az ügyvezető elnöknél és a lakásszövetkezet más szerveinél tájékozódjék, az általa tapasztalt hiányosságokat e szervek tudomására hozza.
3./ A tag alapvető kötelessége
a./ teljesítse a vagyoni hozzájárulását, és vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és önkormányzati szerveinek a tevékenységében,
b.) a lakásában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot,
c.) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül,
d.) az „Alapszabály” rendelkezéseit, a lakásszövetkezet szerveinek és a választott vezetőségnek a határozatait betartsa,
e./ fokozott gondosságot tanúsítson a szövetkezeti vagyon védelmében,
f./ a szövetkezet eredményes működését személyes tevékenységével, minden tőle elvárható módon segítse,
g./ a tagtól elvárható gondossággal végezze el a szövetkezet érdekében vállalt munkát,
h./ a személyi tulajdonban álló lakást, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (garázst) rendeltetésszerűen, más lakástulajdonosok érdekeinek megsértése nélkül használja, gondoskodjon annak jó karbantartásáról,
i./ a köz- illetve küldöttgyűlés által megállapított fenntartási és felújítási hozzájárulást legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig az igazgatóság által meghatározott módon befizesse,
j./ ha a köz- illetve küldöttgyűlés pótbefizetési kötelezettséget ír elő (pl. felújítási kölcsön felvétele esetén, vagy a fenntartási költségek időközbeni felemelésénél), úgy azt a határozatban előírt mértékben és módon teljesítse.
Ha a tag a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem tesz eleget, az ügyvezető elnök köteles a tagot kötelezettségének teljesítésére tértivevényes levélben felhívni, illetve a tartozás jogi úton történő behajtásáról intézkedni. A behajtással kapcsolatos költségeket az adós köteles megtéríteni.
A lakás tulajdonosa köteles az ügyvezető elnöknek bejelenteni:
a) lakása tekintetében a tulajdonosváltozást,
b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát,
c) a lakását bérlő, használó személy (a továbbiakban együtt: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
d) a lakásában lakó személyek számát,
haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
A c) és d) alpontokban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz- szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tagok között megosztani. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni.
Ha az előző pontban említett esetben a bérlő – az ügyvezető elnök írásbeli felszólítása ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn. Legalább kéthavi hátralék fennállása esetén az ügyvezető elnök köteles a bérlőt hivatalosan felszólítani tértivevényes levélben. Ha a bérlő a kézhezvételtől számított 15 nap alatt nem tesz eleget kötelezettségének, az ügyvezető elnök 15 napon belül az érintett tagot is köteles írásban felszólítani – tájékoztatva a bérlő felszólításáról – a helytállási kötelezettség alapján fennálló kötelezettségének teljesítésére. Az érintett tag nem teljesítése esetén az ügyvezető elnök köteles ismételt felszólítást követően 30 napon belül fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni az érintett tag ellen.
A fent meghatározott bejelentések megtételének határideje a lakás birtokbavételét, illetőleg a lakásra vonatkozó tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 nap.
Az ügyvezető elnök a fent meghatározott adatokról köteles nyilvántartást vezetni. Az ügyvezető elnök a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.
Ha a tag vagy a volt tag, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a lakásszövetkezet részére fennálló tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az ügyvezető elnök a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.
A tagok a lakásszövetkezet valamennyi alapvető kérdésében az „Alapszabály” szerint jogosultak és kötelesek dönteni.
4./ A tagsági viszony megszűnése
A szövetkezeti tagság megszűnik:
- a tag halálával, nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
- a tag kilépésével,
- a lakás elidegenítésével, vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnésével,
- ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik,
- a tag kizárásával,
- a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásával.
A kilépés szándékát az ügyvezető elnöknek írásban kell bejelenteni.
A kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A tagsági viszony csak 30 nap elteltével szűnik meg.
A szövetkezet küldöttgyűlése kizárhatja a tagot, ha a tag – neki felróható módon-
a) a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek – hat hónapig megszakítás nélkül– felszólítás ellenére nem tesz eleget;
b) felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabályban és jelen alapszabályban megállapított üzemeltetési (fenntartási) és felújítási hozzájárulási fizetési, valamint pótbefizetési kötelezettségét,
c) a tag vagy vele együtt lakó személy a közös helyiségek állagát, más vagyontárgyát rendeltetésellenesen használják, vagy rongálják,
d) a tag vagy vele együtt lakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák.
e) a tag vagy vele együtt lakó személyek az állampolgári együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen, a lépcsőházi Önkormányzat többségi döntésével ellentétes magatartást tanúsítanak.
A kizárás tárgyában az ügyvezető elnök jogosult dönteni. Az ügyvezető elnöknek a kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell. A kizárást kimondó határozat ellen e kizárt tag írásban a közléstől számított 30 napon belül a közgyűléshez (küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.
A kizárásról hozott határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye.
A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:
a) határozat későbbi időpontot állapít meg;
b) a határozat bírósági felülvizsgálatára hatvan napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi;
c) a tag kérelmére a küldöttgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.
A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) el kell számolni.
Ha a tagsági viszony megszűnik, – a túlfizetés kivételével – a volt tag a lakásszövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését a lakásszövetkezettől nem követelheti.
Ha a lakásszövetkezeti tag lakását elidegeníti, úgy szándékát a lakásszövetkezettel való elszámolás céljából, az ügyvezető elnöknek a szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni. A lakás elidegenítésével, a tagsági viszony is megszűnik. Az ügyvezető elnök a bejelentésről és a lakásszövetkezettel szembeni tartozások kiegyenlítéséről igazolást ad, amelyet az elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell.
A lakását elidegenítő tulajdonos a szerződésben meghatározott időpontig, attól kezdődően pedig a vevő köteles a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségének teljesítésére, függetlenül attól, hogy a ki- és beköltözés milyen időpontban történik meg.
A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost – a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével – megilletik, illetőleg terhelik.
A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga.
Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során – ideértve az írásbeli szavazás esetét – a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni.
A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg.
A kizárt tag vagy a nem tag tulajdonos, a lakásszövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre (pl. közös helyiségek bérbe adása, vállalkozásból származó bevételek, stb., amelyek az üzemeltetési költségeket csökkentik) és szolgáltatásokra nem tarthat igényt. Velük szemben a befizetések előírását, a tagsági viszony megszűntésének napjától, ennek megfelelően kell kiszámítani.
A lakásszövetkezet gazdasági alapja
1./ Felelősség a tartozásokért
a./ A szövetkezet éves költségelőirányzat alapján gazdálkodik, amelyet a köz- vagy küldöttgyűlés állapít meg.
b./ A szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok és nem tag tulajdonosok lakóházfenntartással, felújítással kapcsolatos befizetései, a szövetkezet által képzett alapok, a felújítási kölcsönök és a működéssel kapcsolatos egyéb bevételek.
c.) A szövetkezet pénzkezelése során egy, a közös költségek befizetésére szolgáló üzemeltetési számlát, egy a működési költségekre közvetlenül fel nem használható számlát működtet és házanként, a házak döntése alapján a felújítási költségekre felhasználható forrásokhoz (pl. lakástakarék pénztár) számlát tarthat fenn.
d./ A szövetkezeti tag és nem a tag tulajdonosainak fenntartási hozzájárulását épületenként és lakásonként külön – külön kell megállapítani és nyilvántartani. A költségeket a saját lakás, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterületének egymáshoz viszonyított aránya szerint kell viselni.
Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelynek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok és a nem tag tulajdonosok, illetve használó a küldöttgyűlés döntésének megfelelően az előzőekben említett négyzetméter szerinti felosztásban vagy a lakásban lakó személyek száma arányában, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében pedig a szolgáltatás igénybevételének arányában viselik. A tényleges összeget a küldöttgyűlés állapítja meg.
e./ a felújítási alap mértékét – esetenként – a küldöttgyűlés állapítja meg Ft/négyzetméterben, az egyes lakások alapterületére vetített összegben.
f./ A fenntartási hozzájárulást a tagok és nem a tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben, előre kötelesek – minden hó 10. napjáig – a szövetkezetnek megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után kamatot kell fizetni.
g.) Az ügyvezető elnök a fenntartási költség befizetésével legalább hat hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését köteles elrendelni a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az ügyvezető elnök határozatát ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Az ügyvezető elnök határozatát a hátralékos tag, vagy nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíti.
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az ügyvezető elnök a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba, vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tagot, illetve nem tag tulajdonost terhelik.
A tag és nem tag tulajdonosok késedelmes befizetésének behajtásával kapcsolatos költségeket és felszámítható kamatokat az ügyvezető elnök állapítja meg.
h./ Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a tényleges használatnak megfelelően köteles a fenntartási költségekhez hozzájárulni.
Ennek mértékét az igazgatóság/ügyvezető elnök és a tulajdonos (kezelő) megállapodása határozza meg.
i./ A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységéből (üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére nem elegendő, a küldöttgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.
j.) A lakásszövetkezetből kilépő, a lakását is értékesítő taggal a tárgyévet lezáró köz- vagy küldöttgyűlés napját követő 8. napon belül kell elszámolni, melynek során pénzügyileg rendezni kell túlfizetéseit vagy hátralékait, melyet az éves elszámolás alapján kell lefolytatni úgy, hogy minden általa megkezdett hónapot egésznek kell tekinteni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az új tulajdonossal kötött adásvételi szerződésben másként rendelkeznek. Ez utóbbi esetben a lakásszövetkezet ügyvezető elnöke a törvény, az alapszabály rendelkezéseit figyelembe határoz.
Egyéb felelősségi szabályok
A jogellenesen hozott kárért a szövetkezet a tagjának, valamint a tag a szövetkezetnek a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A lakásszövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
A szövetkezet tevékenységének ellátására a küldöttgyűlés által meghatározott szervezetet hoz létre és azt működteti.
A szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni. Ebből következik, hogy a szövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben
A lakásszövetkezet tulajdonában áll:
- a lakóházhoz tartozó földrészlet,
- a lakóház épületszerkezetei, közös használatra szolgáló helyiségei, területei és központi berendezései, a gondnoki lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, közösségi helyiségek) és vagyontárgyak.
A lakásszövetkezeti tulajdon részletezése
a./ épületszerkezetei általában
- a lakóház alapjai, továbbá függőleges és vízszintes tartószerkezetei,
- a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő falak kivételével,
- a lakóház nyílászáró-szerkezetei, korlátai és mellvédjei, a külön tulajdonban álló lakásokhoz és nem lakás céljából szolgáló helyiségekhez tartozók kivételével,
- a lakóház tetőzete és az azon lévő tetőfelépítmények,
- a lakóházon lévő ereszcsatornák és lefolyóvezetékek.
b./ közös használatra szolgáló helyiségei és területei általában:
- a lakásszövetkezeti, közösségi célú helyiségek,
- a pincetérség (gépészeti folyosó),
- a kapualj,
- a lépcsőház,
- a központi berendezések helyiségei,
- a kerékpártároló helyiség,
- a szeméttároló helyiség,
a berendezéseivel és a felszereléseivel együtt.
c./ központi berendezései általában:
- a szellőztető berendezés,
- a vízvezeték hálózat a külön tulajdonban lévő ingatlanok vízmérő órái elé szerelt elzáró szerelvényekig, a fővízmérő órától kezdődően,
- a szennyvízcsatorna-hálózat a telekhatártól,
- a központi melegvíz készítő berendezés a FŐTÁV Rt. tulajdona, a szövetkezet tulajdona a fogyasztói oldal melegvíz vezeték és recirkulációs vezeték a külön tulajdonban lévő melegvíz mérő órák előtti elzáró szerelvényekig.
- az elektromos vezetékhálózat az áramszolgáltató és a fogyasztó külön szerződésben megállapított csatlakozási ponttól, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti- vagy a tagok közös tulajdonában álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is,
- a távhőellátó – berendezés a fogyasztói hőközpont utáni helyiségében levő fogyasztói vezetékek első elzáró-, illetőleg szabályozó szerelvényének a fogyasztó felé eső oldalától, az alap- és felszálló vezetékek, a külön tulajdonban álló lakásokban és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben levő vezetékszakasz a fűtőtestekkel, a lakásszövetkezet tulajdonában álló helyiségekben és területen levő vezetékszakasz az összes berendezéssel és felszereléssel,
- a kaputelefon és a felcsengető berendezés a hozzátartozó vezetékhálózattal.
A lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények, építmények és vagyontárgyak általában:
a./ a lakásszövetkezet működéséhez szükséges épületek,
b./ a lakásszövetkezet nem lakás céljára szolgáló helyiségei, a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel együtt,
c./ a lakóházhoz tartozó földrészleten levő egyéb építmények (kerítés támfal, saját használatú út, járda, kerti építmények és berendezések stb.)
A magánszemélyek tulajdonában áll
- a lakásszövetkezeti házban lévő lakások – kivéve a szövetkezet tulajdonát képezőket – a tagok és a nem tag tulajdonosok magántulajdonában áll.
IX. Fejezet
Szervezeti átalakulások
Lakásszövetkezetek egyesülése
A lakásszövetkezet egyesülési szándéka esetén a többi lakásszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen szövetkezetenként számítva a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új lakásszövetkezetté egyesül vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad.
Ebben az esetben az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát, és megtartják a szükséges választásokat.
Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (a befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át.
Az egyesülés előkészítésének költségein az abban résztvevő lakásszövetkezetek egyenlő mértékben osztoznak.
A lakásszövetkezet szétválása
A közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a lakásszövetkezet szétválását két vagy több lakásszövetkezetre. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani.
A szétválást a lakásszövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az ügyvezető elnök köteles harminc napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.
A lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek (építési ütem, épület, épületcsoport stb.) megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.
Az előkészítő közgyűlésen a lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet. A szétválás költségét a szétválást kezdeményező, műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek a tagjai viselik.
Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az ügyvezető elnök köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.
Az ügyvezető elnök az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szétválásról, a vagyon megosztásáról.
A lakásszövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.
A szétválással a lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át. A szétvált lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód lakásszövetkezetek – valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában – az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.
Kiválás a lakásszövetkezetből
A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag tulajdonosai (a továbbiakban: kiválni szándékozó önálló egység tagjai) – amennyiben tartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn – együttesen válhatnak ki.
A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet alapszabályának közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített.
A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése határoz. A kiválás összes költségét a kiválni szándékozó egység tagjai (tulajdonostársai) viselik.
A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tagjai, és a nem tag tulajdonosok egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.
A kiválási szándék bejelentése és a vagyonmegosztás után a társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét véglegesítik; a kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos. A társasház alapítására, szervezetére és működésére egyebekben a társasházakról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát a részközgyűlés határozatának megküldésével, az ügyvezető elnök részére, írásban be kell jelenteni.
Az írásbeli bejelentésre csak akkor kerülhet sor, ha a kiválni szándékozó önálló egység tagjai, és a nem tag tulajdonosok egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően kerül sor.
A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválni szándékozó önálló egységnek a kiválásról szóló döntésről az előző pontban meghatározott bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni.
8.3.9. A fentiekben meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosok a kiválással egyidejűleg nem kívánnak társasháztulajdont alapítani. Ebben az esetben a vagyonmegosztás után létrejött közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.
A szervezeti átalakulások közös szabályai
A fentiekben meghatározott szervezeti átalakulások esetén az új (a befogadó, illetőleg a jogutód) lakásszövetkezetnek alapszabályát megfelelően módosítania kell, amelyet a közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság).
Az előző pontban említett közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít.
A szövetkezet megszűnése
A lakásszövetkezet megszűnik, ha:
a) a lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy jogutód nélkül megszűnik;
b) szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;
c) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
e) a határozott időre alakult lakásszövetkezet esetén a meghatározott idő eltelik.
A legkisebb kötelező taglétszám hiánya (10 tag) miatt csak akkor van helye a lakásszövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a lakásszövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.
A lakásszövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
Ha a lakásszövetkezet az a) vagy c) alpontok alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak vagy felszámolásnak van helye. Ennek során a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről határozni nem tud, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki. A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után lakásszövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.
A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.
A lakásszövetkezet házirendje
A lakásszövetkezet alapszabálya a lakóépületeken, azok környezetén és a lakásokon belüli helyes magatartás és a közösségi együttélés szabályait házirendben szabályozza.
A házirendet a lakóépületekben ki kell függeszteni.
A lakásszövetkezet házirendje tartalmazza:
- a lakáson belüli építési-szerelési munka,
- a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait
- az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat,
- raktározás, tárolás szabályait,
- állattartás szabályait,
- rovarmentesítés szabályait,
- a lakásokhoz, helyiségekhez tartozó dolgok tisztán- és karbantartásának szabályait,
- az épület kapujának használatára vonatkozó szabályokat,
- szennyezés megszüntetési, hulladéktárolási és szállítási szabályokat,
- homlokzatra történő kihelyezés, szerelés szabályait,
- dohányzásra, tűzvédelmi előírások megtartására vonatkozó szabályokat,
A házirend további szabályait a jelen Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.
Az alapszabályt módosította a szövetkezet küldöttgyűlése 2005. november 22. napján.
Budapest, 2005.november 22.
Elek Csaba Kriskó Lászlóné
elfogadó küldöttgyűlés elfogadó küldöttgyűlés
levezető elnöke jegyzőkönyvvezetője
Nagy András Nagy László
elfogadó küldöttgyűlés elfogadó küldöttgyűlés
jegyzőkönyvének hitelesítője jegyzőkönyvének hitelesítője
Ellenjegyezte: